5. fejezet
A Főnix testvérek.
- Valaki jön?! Bújjunk el! – Mondtam halkan.
- Rendben!
Két lány jött le a lépcsőn. Fekete – Pirosos hajuk van, különbözik a ruhájuk. Biztos testvérek.
- EZAZ! Sikerült a küldetést megcsinálni!! – Megszólalt a kisebbik lány.
- Ne örülj ennyire minden egyes küldetésnek! – megszólalt a nagyobbik lány.
- HAPCI!
- Ez ki volt? – megszólaltak egyszerre.
- Ez én voltam! – Mondta hangosan.
- Sachi muszáj volt tüsszögnöd? – Mondtam mérgesen.
- Igen, mert nem bírtam volna tovább visszatartani,
- Ti kik vagytok? – Kérdezték a testvérek.
- Én Sora vagyok jégmágus.
- Én Cornelia vagyok fénymágus.
- Én Sachi Csillagmágus.
- És ti? – Kérdezte Sachi kíváncsian.
- Én Ayame vagyok, ő meg a húgom Annie, mind a ketten tűz mágusok vagyunk.
- Tűz?! – Csodálkozva mondtam.
Ayamének a hasán van a jel. Annie-nek a nyakán van a jel, ott mint nekem.
- Látom ti is a Fairy Tail-hoz tartoztok. Bár még nem láttunk titeket. – Mondta a két lány.
- Hogy érted hogy még nem láttál minket? – Kérdeztük nagy kíváncsian.
- Úgy hogy mi már kicsi korunk óta a Fairy Tail-hoz tartozunk.
- hm.. – Sora gondolkozik mi volt gyerek korában.
- Mi a baj Sora? – Kezdet egy kicsit aggódni érte Cornelia.
- Semmi baj, nem kell aggódni értem. – Mondta Sora.
Sora nagyokat gondolkozik, mert nagyon ismerős neki a két lány, lehet hogy egy álomból ami meg is valósult vagy, csak gyerek korából lehet ez.
- Ti nem mentek vissza a Fairy Tail céhez? – Kérdezte az idősebb testvér.
- De szerintem kéne menni, de előbb össze kéne szedni a csapatot és azután menni. – Mondta Sora nem nagy kedvel.
- Mért hányan vagytok? – Kérdezte a kisebbik testvér nagy kiváncsisságal.
- Olyan heten vagyunk. – Mondta Sachi.
- WOW! Az szép!
- Ti mikor jöttök a Fairy Tailba?
- Azt nem tudjuk, mi már lassan egy két éve nem voltunk ott. – Mondták enyhén a testvérek.
- KÉT ÉVE!?
- Hát igen, de ha végeztünk pár küldetéssel, akkor megyünk a Fairy Tailba.
- OKÉ! Mi mentünk sziasztok!
- Sziasztok!
Nem sokára a testvéreknek is eszükbe jut valami Sorával kapcsolatosan.
- Nekem olyan ismerősnek tűnt az a Sora lány, ha lenne rajta szemfedő, akkor még jobban ismerős lenne. Mondta a nagyobbik lány testvér.
- Neked is?! Mert nekem is. Biztos valami gyerekkorban lehetett velünk, Szerinted? – Mondta a kisebbik.
- Szerintem igen.
- De most mért nem hord szemfedőt? – Kérdezte a kisebbik.
- Szerintem azért mert már rendbe jött a szeme.
Eközben Soráéknak sikerült újra találkozni Liliával, Kumival, és Kagoméval.
- Majdnem sikerült megölni erre eltűnt a szemünk láttára. – Panaszkodik Lilia.
- Nyugi, nyugi Lilia, majd sikerült máskor legyűrni egy szörnyet. – Nyugtatja Kumi.
- Asuka hol van? – Kérdezi Kagome.
- Nem tudom, nem nagyon láttuk eddig. – Mondta Sora.
Asuka oda futott a többiekhez és láttak vele egy ismeretlen fiút. Fekete haja van. Tüskés haja van.
- Hol találkoztál ezzel a fiúval? Mi a neve? – Kagome nagyon kíváncsi volt.
- Segített legyőzni a boszorkányt. A neve meg Hiroto.
- Milyen mágiád van? – Kérdezte Kagome.
- Villám mágiám van.
- Neked is?! Mert nekem is az a mágiám van. – Kagome nagyon örült ennek.
Asuka beleszeretett ebbe a fiúba, de a fiú másba volt szerelmes az pedig Kagome volt.
